Málna a kertben és a dézsában

A málna (Rubus idaeus) ősidők óta ismert gyümölcstermő vadnövénye a mezőknek, ligeteknek.

A málna vesszői csak két évig élnek: az első évben kifejlődnek, a másodikban elágaznak, virágot fejlesztenek és gyümölcsöt érlelnek, majd elszáradnak. Az elpusztult vesszőket új sarjak pótolják.

Sok vizet fogyasztó növények közé tartozik, amiben nemcsak viszonylag nagy lombjának van szerepe, hanem annak is, hogy bojtos gyökerei rendkívül sekélyen, alig néhány centivel a talaj felszíne alatt helyezkednek el, tehát abban a talajrétegben, amely könnyen és gyakran kiszárad. Ezért a csapadékos időjárás, a magas légnedvesség kedvez a málnatermelőknek.

A málnát ősszel célszerű ültetni. Sövényként a kerítés mellé is ültethető, de nevelhetjük rács mellett is. Ezt megelőzően a talajt lássuk el bőségesen szerves trágyával. A talajt 40-50 cm mélyen kell meglazítani. A sarjakat úgy telepítsük, hogy a sorok egymástól mért távolsága 120 cm legyen, a tövek pedig a sorokban 80 cm-re álljanak egymástól.

Támrendszert kell építeni, ami levert karókból és az azokra feszített vízszintes huzalokból áll. Az ikerhuzalok közé a vesszőket kötözés nélkül húzhatjuk be.

A málnát csak teljesen érett állapotban szedhetjük. Az érett gyümölcsök szüretelését gyorsan kell lebonyolítani, mert a bogyók 2-3 nap alatt megfakulnak, ízük megromlik és lepotyognak. Gazdag: A-, B₁-, B₂-, C- vitaminban, káliumban; ásványi, aroma- és cseranyagokat, flavonoidokat és gyümölcssavakat tartalmaz.

A letermett és elszáradt málnavesszőket közvetlenül a gyümölcstermés betakarítását követően július végén kell lemetszeni a tőről.

A vesszőket csonk meghagyása nélkül kell levágni, mert a csonkon sokszor taplógombák telepednek meg és elkorhasztják a málnatövet.

A letermett vesszők kivágásával levegősebbé tesszük a tövet és helyet kapnak a folyamatosan növekvő új sarjak is, amelyekből a következő évben termővesszők lesznek.

A málnatövek 8-10 évig hozzák gyümölcsüket, azután már ajánlatos más helyre telepíteni a sarjakat.

A málnafajtákat két nagy csoportba osztjuk: az egyszer termők és a kétszer termők csoportjába.  Az ősszel érő fajták valóban nyár végén hoznak termést, amelyeket egészen szeptember végéig folyamatosan szüretelhetünk.

A málna betegsége a Dydimella és az Elzinoe gombafaj fertőzése nyomán kialakult vesszőfoltosság. Felismerhető, hogy kezdetben előbb szürke, majd később ibolyás színű foltok jelennek meg, majd felrepedezik a kéreg és elhalnak a hajtások. A megbetegedett részeket lehetőleg azonnal vágjuk ki, és semmisítsük meg. Megelőzésként használjunk talajtakarást, zsurlófőzettel permetezzük.

Dézsás nevelés

Előnye, hogy a talaj összetételét egyszerűen beállíthatjuk a megfelelő típusú zsákos termőföld vagy földkeverék használatával, így a gyomok megjelenésének esélye is minimálisra csökken. Az alacsonyra hatoló gyökérzet miatt nem lesz szükség kezelhetetlenül nagy edényre és a védett huzatmentes hely is könnyebben megoldható, ha a növényünk mobilizálható. Támasztékot ekkor is ajánlott készíteni.

TIPP: Bátran kipróbálható balkonon és teraszokon!

Fajtái közül a Nagymarosi kissé apró bogyójú, de kellemes zamatú; a Malling Promise erős növekedésű, sarjadzó, bőtermő, nagy gyümölcsű, a Malling Exploit az előzőhöz hasonló, de nem érzékeny a talaj mésztartalmára. Az egyetlen kétszer termő málnafajtánk a Lloyd George fagyérzékeny, de igen mutatós gyümölcsöket terem.

Praktikák:

Ha málnát szeretnék lefagyasztani, először tálcára téve tegyük a mélyhűtőbe, majd ha már megfagytak a gyümölcsök, akkor porciózzuk tasakokba. Így "gurulós" marad a málnánk.

Levelei gyógyhatásúak: a belőlük főzött teát gargalizálásra szájüreg-, torok- és nyálkahártya-gyulladások kezelésére alkalmazhatjuk. Enyhe hasmenés esetén kiváló szer. A várandós kismamáknak érdemes a terhesség utolsó heteiben fogyasztani, mivel ellazítja a kismedence tájékának izomzatát, ennek következtében szüléskor az tágulékonyabb lesz.

Legfinomabb málna fajtáinkat keressétek a Pálmaházban, a Gödöllői Királyi Kertészetben.