Idén különösen is várjuk november 1-jét, vagyis Mindenszentek ünnepét, hiszen négy napos hétvégét hoz magával, de vajon tudjuk-e, mit ünneplünk ilyenkor?

A november 2., vagyis Halottak napja viszonylag egyértelmű: ekkor elhunyt szeretteinkre emlékezünk, és lelki üdvükért imádkozunk. Az ezt megelőző napon, tehát Mindenszentek ünnepén pedig a már üdvözült, vagyis Mennybe került emberekre emlékezünk, pontosabban őket ünnepeljük, ettől nevezzük ünnepnek ezt a napot.

Az ünnep már 741-ben, III. Gergely pápa idején megjelent a köztudatban, de egyetemessé csak 100 évvel később, 844-ben vált, IV. Gergely pápának köszönhetően. Manapság a katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünneplik. Magyarországon 2000 óta számít munkaszüneti napnak. És hogy mi köze mindehhez a krizantémnak?

Az őszirózsafélék családjába tartozó krizantém, vagy margitvirág, egy nagyjából 40 fajt számláló növénynemzetség, melynek hazája Kelet-Ázsia. A krizantém szó görög eredetű, és aranyvirágot jelent. Ők számítanak az ősz utolsó virágainak, de vannak tavasszal nyíló változataik is. Az egynyári, évelő és félcserje fajokat is magában foglaló nemzetség ősszel virágzó tagjai októberben virágoznak, azonban ez takarással novemberre is áttolható.

Ennek következtében az őszi krizantémok rövid nappalos növények, ami azt jelenti, hogy virágzásukhoz elengedhetetlen a napi 13-14 óra sötétség. Magyarországon leginkább a kerti krizantémot, illetve a réti margitvirágot terjesztik, de Kínában például létezik ehető és gyógyhatású változata is.

Gyakran nevezik a kegyelet virágának is, hiszen Halottak napja környékén, amikor az emberek felkeresik és rendbe teszik elhunyt hozzátartozóik sírját és mécsest gyújtanak, az egyik leggyakoribb virág, melyet elhelyeznek ilyenkor a síron, a krizantém. Ennek az az oka, hogy számos fehér és színes változata is ebben az időszakban virágzik, és vágott virágként, vázában, akár 2-3 hétig is jól tartja magát. Nem csoda hát, hogy legtöbben a temetőkből ismerik ezt a dekoratív és hálás virágot.